Gremastering
- by Phonoda team
- in Blog
- posted január 14, 2022
Gregus Márton, azaz Grema. Ő az a srác, aki minden megjelenésünk esetében gondoskodik arról, hogy azok jól szóljanak. Nemrég egy remix pakk megjelenésével kapcsolatban írtunk pár sort (amit itt olvashatsz), most pedig bemutatjuk őt, a munkásságát és a gondolatait. Minél többet dolgozunk vele, egyre jobban örülünk annak, hogy rátaláltunk. Sok sok közös életszemlélet és filozófiai irány erősít meg abban, hogy nem csak zeneileg, de emberileg is rátaláltunk arra a szakemberre, akire szívesen bízzuk továbbra is minden hanganyagunkat, a végeredmények pedig beszélnek is magukért. Így mi kifejezetten ajánljuk Gremát bárki másnak is.
Na de meséljen ő…mi kérdeztük, ő válaszolt, egy elmesélés következik.
1. Mikorra datálható a hivatalos Grema kezdet?
Az első hivatalos Grema dj fellépés 2004 nyarán volt a szülővárosomban Örkényben!
Lemezeket 2002 óta veszek, volt pár középiskolás saját szervezésű sulibuli kistermes “fellépés”, de az ominózus buliig nem volt művésznevem, a Grema név is azért született meg mert valamit ki kellett írni a plakátra! Jóri Anitával és Malata Zsoltival Cellar Frontvonal néven mocorogtunk ekkor!
A név főként onnan ered, hogy a helyi művelődési ház pincéjében csináltunk zenehallgatós beszélgetős szeánszokat!
Az elektronikus zenével a bátyám fertőzött meg tizenéves koromban! Budai, Tommyboy, Schulz, Sterbinszky, aztán valamivel később már jött Palotai meg a Tilos DJ-k, Yonderboi illetve Marcel első albumai, Nan-D The sound expedition mixkazija etalonokká váltak a rongyosra hallgatástól! Kecskemétre kerültem gimnáziumba, ahol ugyebár a szemetet szokás szerint összefújta a szél, egymásra találtunk páran zeneügyben és elkezdtünk együtt lemezeket venni! Emlékszem volt egy közös tejesládánk, amiben volt minden: hiphop, trip-hop, elektronika, house, break, techno és Drum & Bass egyaránt! Nagyjából mindenkinek megvolt a fő csapásiránya, talán én voltam az egyetlen hülye, akit minden irány érdekelt! Aztán az idő múlásával ez letisztult, maradtam a középtempós dolgoknál, bár ezen a terepen még mindig elég széles spektrumon mocorgok.
Az első komolyabb bulik leginkább Dabason zajlottak, legtöbbször a környéken legendásnak mondható Kakas Pincében, nyáron meg legtöbbször valahol szabadtéren! A fő bázisom a 2005-től a Natural Selection volt ahová Simi és Shizane viszonylag hamar csapattagnak fogadott, később ide csatlakozott Strypee és Spirit barátom is (Spirittel a gimi óta együtt nyomultunk!). Elég nagy volt az összhang közöttünk, mindenki nyitott volt mindenre, ami az akkori értelemben vett minimal, a house és a break környékén duruzsolt! Aztán ott volt még Tribe a Smoke City Undergrounddal, ő vitte a környéken a hiphop/breakbeat/dnb vonalat, nála is sokat vendégeskedtem!
Volt még a Secret Sound csapata a progisabb iránnyal, velük is közösködtünk néhány helyszínen! Illetve a környéken elég rendszeresek voltak a goa partik a dabasi Kardos tanyán, valamint a pusztavacsi “golyófogónál”, sokszor ezeken a bulikon is előfordultunk kishelyszínként! Elég izgalmas és színes időszak volt ez, komoly közösségi élettel, viszonylag nagy átfedéssel a helyi szcénák közönségei között! Nagyjából soha nem lehetett tudni, hogy egy adott bulira 50-en jönnek el vagy 350-en! 😀
A zeneírással kb 2005-ben kezdtem el kacérkodni! Minden kezdetleges szoftveren átrágtam magam a müzlis dance ejay-től kezdve a magix-en át a fruity loops-ig mindenen pötyögtem, majd lehorgonyoztam egy kis időre a Reason valamelyik verziójánál, avval egész jól el is voltam, mígnem elém került az Ableton live! Ez a DAW annyira kézre esett, és annyira haladós volt, hogy azóta is evvel a platformmal dolgozom!
Az első vasakat talán 2007-ben vettem, ami két Korg groovebox volt, az egyik egy narancssárga ER-1MK2, ami egy virtuál analóg dobgép, valamint egy fekete EM-1, ami pedig egy mindent is közepesen szar minőségben tudó pcm alapú csoda volt! Ezekkel a gépekkel szépen bele is csúsztam a gyűjtői függőségbe, az utána következő 2-3 évben folyamatosan bővült és cserélődött a géppark, kevés új és sok használt géppel! Megvettem minden használhatatlan szemetet, persze voltak jó vételeim is! 😀 Aztán ez is szépen kiforrja magát, menet közben az utána olvasásnak és a szinti tekergetésnek köszönhetően kialakult egy tisztességes setup, ami még most is néha változik, de nagyrészt állandó szereplői vannak a fegyverarzenálnak. A sok kütyüzés és zeneírás gyakorlatilag hozta magával a live act fellépést is, ami bár teljesen más mint egy dj szett, legalább akkora szerelem!
2. Zenei vagy inkább elektronikai-mechanikai érdeklődés volt az erősebb abban, hogy eljutottál a stúdiózásig?
A szinte állandó zenehallgatás, lemezvásárlás teljesen természetes módon hozta magával az igényt, hogy szeretném megérteni, hogyan is készülnek ezek a zenék, miből jönnek ki ezek a hangok, és az is, hogy saját zenét készítsek!
Mivel ez egy technikai sport is egyben, adta magát a dolog, hogy komolyabban rácsússzak a technikai részére, de azt hiszem, hogy a kérdésre a válaszom egy erős 50/50!
3. Hogy jellemeznéd a munkákhoz való hozzáállásodat? Maximalista vagy?
Nem vagyok maximalista, talán a fanatikus sokkal találóbb kifejezés erre! Zeneírásban kifejezetten hanyag vagyok, ott ha összeáll egy számomra működő groove, akkor azt igyekszem gyorsan feldíszíteni és haladjunk tovább! Nagyon tisztelem azokat az artistokat, akik nagyon aprólékos munkát végeznek, minden apró részletet kicsinosítanak, de ez számomra gyorsan kiderült, hogy engem ez nem nagyon motivál, inkább taszít a zenéléstől!
Mixingben, masteringben sokkal precízebb vagyok illetve igyekszem a lehető leghatékonyabban dolgozni! Az elmúlt 15-16 évben elég rendszertelen életet élek, így erre egyébként is nagy szükségem van! Vannak apróbb dolgok, amiken elszüttyögök néha, de általában gyorsan hozok döntéseket, és ezek legtöbbször működnek is!
4. Mikor van egy zene készen?
Mint minden kreatív folyamatot, a zenét is csak abbahagyni lehet, befejezni soha! De hogy egzakt választ adjak, amikor az alkotó azt mondja, hogy “ok, ezt elengedtem!” Szerintem egy artist szempontjából ez a legnehezebb dolog, ezt az elengedését muszáj trenírozni, ha megy, az már félprofizmus!
5. Jelenlegi stúdiódról mesélj. Eszközök, ráfordított idő és jövőbeli célok?
Jelenleg Óbudán tanyázok a Bogdáni úton, a Terem nevű próbaterem komplexumban bérelek egy kisebb szobát, amit Terényi Robi igazgat serényen! Körülöttem általában gitárzene szól, így néha jut a rock & rollból is egy kicsi! Másfél éve vagyok itt, ez a második stúdióm, az előző sajnos/szerencsére beázott, de sikerült abból a drámai szituból előremenekülnöm! Ez az új hely bár kisebb, de sokkal alkalmasabb a stúdiózásra, illetve egy elég komoly akusztikai kezelést kapott, ami bár közel sem tökéletes, de már bőven használható! Maga a stúdióépítés közel fél évig tartott, ebben benne van az előző válaszfalak bontása, egy vastagabb előtétfal és egy komplett álmennyezet megépítése, majd ezután jött az akusztika! A munkálatok nagy részét Dj Chrom barátommal csináltuk, de mindig akadt egy-egy segítő kéz, egy kölcsönteherautó, ha valami nem ment egyedül! Elég sok macera volt az építéssel, de nagyon sok tapasztalatot szereztem, az elméleti és gyakorlati dolgokban is!
Az eszközpark nagyvonalakban:
A lehallgatásom egy ATC SCM-19 hangfalpár, ezek önmagukban is elegek lennének, de a biztonság kedvéért megtámogattam őket egy RCF ayra pro 10 subbal, hogy ha a legmélyebb tartományban valami disznóság van, azt biztosan halljam! Illetve van egy Drawmer monitorvezérlő, ami tud néhány hasznos dolgot a hangerőszabályzáson kívül. Használok néha fülest is, ebből van két klasszik Sennheiser, egy HD-600 és a jóöreg HD-25! Őket ritkán használom, általában akkor, mikor épp baromi fáradt és dekoncentrált vagyok, ekkor jól jön ha kéznél van pár alternatív lehallgatási lehetőség! Keveréshez zeneíráshoz Ableton live, megtámogatva egy UAD Apollo illetve egy Motu 24ao hangkártyával. Az előbbi jól jön az in the box munkához, az utóbbi pedig 24csatornán küldi ki a sávokat egy Soundcraft b800 keverőbe, ha épp analóg összegzésre van igény. A pult mellé van pár zengetőm, multieffektem, delay pedálom stb. Régiek, újak egyaránt.
Van pár analóg vasam masteringhez: egy Stam audio SA4000mk2
És egy Tk-audio BC-1THD, ők sztereo buss kompresszorok, van egy Gainlab audio empress csöves eq-m, ami egy pultec típusú eq, illetve remélhetőleg hamarosan elkészül a DiyRacked Mq5 sztereo mastering eq-m, amit Turi Ákos cimborám forrasztgat folyamatosan! Itt idén még lesz egy-két új cucc, ami kifejezetten a mastering részegységeket támogatja, a cél az, hogy összeálljon egy full analóg mastering setup.
Szintetizátorok: Dsi Prophet08, Dsi Evolver, Waldorf Pulse2, Roland JV2080, Novation BassStation rack, Mam mb33, Mutable Instruments Shruthi, Elektron Model Cycles. Itt is lesz még némi újítás, de ezt nem akarom még elkiabálni.
A jövőbeni fő célom egyébként, hogy egy all in one alkotóbázis legyen ebből a helyből, szerencsére nem állok tőle messze! Ha minden jól megy, akkor van még kb. minimum 3 évem ezen a helyen, az sem lenne baj, ha mégegyszer ennyi lenne, nem szeretek költözködni.
6. Mit gondolsz a jelen zenei dömpingjéről és azok hang- illetve felépítési minőségéről?
Azt gondolom, hogy a szinte mindenki számára elérhető minőségi technika, a szoftverek stb. amennyi lehetőséget teremtenek, arányaiban annyival növelik a zajt a zenei világban. Felfoghatatlan mennyiségben érkeznek az újabbnál újabb zenék, gombamód szaporodnak a a hálószoba-producerek stb. Ezzel nekem nincs semmi problémám!
Zenefogyasztóként még mindig jobbnak tartom, ha sokból kell keveset csinálni, mint kevésből sokat, alkotói szempontból már nehezebb az ügy, mert a túlkínálat miatt nehéz érvényesülni, zajszint fölé keveredni, de a jó marketing mellett vagy inkább előtt kurvajó zenéket kell csinálni és akkor nincs nagy baj! A tehetség kitartással párosulva mindig utat tör magának! Persze egy tízmilliós kis országból belépni a nemzetközi piacra nem könnyű, de ha körbenézek a szűkebb ismeretségi körömben, csak ott van egy Laurine Frost, egy Gnork, Route8, dj Pola, Norwell, Imre Kiss, S Olbricht, Viktor Udvari stb. Vagy kiadó szinten ott van a Budabeats vagy a Dalmata Daniel, akiknek sikerült a nemzetközi színtéren valamelyest rentábilis dolgokat letenni az asztalra, és ez elég biztató, csak kívülállóként fontos látni az ezekbe belefektetett munka mennyiségét is!
A minőség sok tekintetben biztosan csökkent, mert annak következtében, hogy kiexportálás után egy perccel már kb. bárki bármilyen digitális vagy közösségi platformra fel is töltheti a zenéjét, ezzel kikerül egy csomó szűrőt, ahol egyébként fennakadhatna a cucc a gyenge keverés, vagy a kezdetleges arrangement miatt. Ugyanakkor ezek a zenék sokszor el sem jutnak néhány 5-10 másodperces telefonhangszórón való megszólalásnál tovább. A rossz hír az, hogy a minőségi zenék ma nagyrészt pontosan ugyanerre a sorsra jutnak! De azt is fontos tudni, hogy ma nem csak a technikai eszközök könnyen hozzáférhetőek, hanem az oktatóanyagok is! Ennek következtében jócskán vannak olyan újgenerációs producerek, akik irgalmatlan minőségi tartalmakkal rukkolnak elő!
7. Hogy érzed ezt kifejezetten a hazai fronton?
A itthon a fenti jelenségek szerintem ugyanúgy kirajzolódnak csak kicsiben! Fentebb már valamelyest kifejtettem a hazai helyzetről a véleményemet, annyiban érzem a hazai pályát nehezítettnek, hogy zenefogyasztói oldalról itthon valahogy semmi nem lehet elég jó, ami hazai! Nem akarok általánosítani, de elég régóta figyelem közelről és távolról is a szcénát, és néhány üdítő kivételtől eltekintve nagyrészt azt tapasztalom, hogy nem nagyon akarjuk elhinni, hogy egy hazai producer, zenekar vagy DJ önmagában már elég jó, hogy egy jó bulihoz nem kell külföldi fellépő stb.
A hazai elektronikus zenei sajtón is egy kicsit ugyanezt érzem, én valahogy úgy látom, hogy több érdekes, izgalmas dolog történik itthon, mint amennyiről olvasok! Nem tisztem megmondani senkinek, hogy mit és hogyan kellene csinálnia, elvégre nem én finanszírozom őket, egyszerűen mezei sajtófogyasztóként szívesen olvasnék kortárs zenészekről, DJ-kről, partiszervezőkről, vagy a nagyöregekről! Akár életutakról, akár mélyebb filozofikusabb interjúkat, hogy ki hogyan vélekedik a zenéről, alkotásról vagy az aktuális hazai állapotokról stb. Persze, néha találok pár mondatot egy-egy friss megjelenésről, meg néhány akkora lélegzetű interjút, amit két korty kávé között el lehet fogyasztani, de azért lássuk be ez nem sok! Biztos azért is van ez, mert legtöbb e-zenei médium nagyrészt non profit, a cikkírók munka mellett gyártják a tartalmat, de az is lehet, hogy tévedek és mindenki link tróger és csak nem akar egységnyi fizetésért két percnél többet dolgozni? (LOL)
8. Amikor leülsz egy raw zene elé, hogy hangzásában „életre keltsd”, akkor van egy megszokott vagy előírt folyamat amin végig haladsz?
Természetesen kialakult már egy workflow rutin, de ez inkább megszokás, mint előírások mentén történő munka!
Minden zene más, mindenkinek, aki megkeres megvannak a maga kialakult munkamódszerei, ezáltal pl. a sajátos keverési hibái is. A legfontosabb dolog az első találkozás a zenével! Ez egy elemző hallgatás, megpróbálom értelmezni, hogy mire is gondolhatott a költő, emellett figyelek a legszembetűnőbb hibákra, aránytalanságokra.
Ha valami annyira nem jó, hogy pl. Komplett csere nélkül nem nagyon tudok vele mit kezdeni, azt mindig jelzem, illetve azt is, hogy pl. elég-e a sima mixdown és egy masteringgel jók is vagyunk, vagy csináljunk egy stem mastert, megkapom a főbb sávokat-csoportokat külön és azokkal kezdek el garázdálkodni. Ha keverek, mindig kérek a sávok mellé egy komplett mixdownt vagy demomastert is, amit mankóként használok, hogy épp hol tartok az aktuális folyamatokkal, amit csináltam jobbá teszi-e a dolgokat, vagy csak másabb lesz! Azt gondolom, hogy próbálok “diplomatikusan” dolgozni, a keverésre közös munkaként tekintek, nem valami egó játszmára, ahol mindenkin át kell nyomni az akaratomat! Ha valami zenei vagy technikai nonszenszt hallok, természetesen azt egyből jelzem, igyekszem javaslatot is tenni annak korrigálására, ha tudok, de van hogy nincs lehetőség cserére és akkor marad a kompromisszumos megoldás.
A konkrét munkafolyamatban először nyers hangerőarányokat állítok, aztán tisztogatás, eq, dinamikai korrekciók, ezek után adom hozzá az effekteket, a “soundot”, elhelyezem térben az egyes zenei elemeket, közben folyamatosan korrigálom a hangerőt, aztán egyszercsak összeáll a dolog. Ha nem sürgős a munka, akkor hagyom egy napot pihenni a dolgot, friss füllel újrahallgatom, korrigálok, majd küldöm meghallgatásra.
Ha elégedettség van, akkor örülünk, ha nincs, akkor korrigálunk, megvitatjuk a “mitmiérthogyan”-t.
9. Mondj egy olyan zenét ami szerinted tökéletes hangzású.
Egyet nem tudok! 😀
Mondok inkább hármat!
Egyébként nincs olyan hogy tökéletes hangzás, vannak objektív tényezők, ami alapján azt lehet mondani, hogy valami hozza a profi minőséget, de szerintem közbeszól az egyéni ízlés is! Ha odaadsz egy trekket 10 Grammy díjas hangmérnöknek, mind a tíz máshogy fogja megkeverni és egyébként mind kurvajó lesz! Na de akkor a tökéletes hangzás:
Egy dub:
Egy dub:
Egy acid:
És egy synth pop:
Ezek nálam referencia zenék van még persze vagy húsz másik….
10. Kik jelentkezhetnek hozzád a zenéikkel? Vannak megkötéseid? Stílus pl?
Alapvetően elektronikus zenével foglalkozom, abban mozgok otthonosan, így ezt preferálom, persze érdekel a kísérletezés, de metált nem fogok sem keverni se masterelni, mert nem értek hozzá, és nem lesz autentikus!
Elektronikus zenén belül viszont kb bármivel! Úgyis meghallgatás és az igények felmérése után dől el, hogy tudunk-e együtt dolgozni, tudok-e értéket hozzáadni az adott zeneműhöz!
11. Grema a digitális vagy az analóg hangzásra szavaz?
A hibrid megoldások híve vagyok! Imádom az analóg technikát, imádom az ízt, a karaktert, ami számomra nagyon természetes, barátságos és emberközeli, viszont imádom a digitális kényelmet, hordozhatóságot és visszahívhatóságot! Nincs olyan, hogy csak ez, vagy csak az, mindennek megvan a maga előnye és hátránya, ezekkel tudni kell bánni, és mindent akkor előkapni, amikor arra van szükség!
12. Saját megjelenések, saját kiadó. Mik a célok kitűzve?
A kiadóval idén folyamatos munka lesz, viszonylag rendszeres megjelenések vannak tervben a bandcamp oldalra, és reményeim szerint végre újra beleugrunk a vinil sztoriba is! A kiadó arculatához szorosan kapcsolódik némi lokálpatriotizmus, ennek következtében az elsődleges cél a hazai arcok megjelentetése, később lehet, hogy egy-egy remix erejéig berángatunk külföldi neveket is a történetbe!
Köszönjük a munkádat Grema, kitartás és érd el a céljaidat!
Grema elérhetőségei:
https://www.facebook.com/Gremaishere
https://paeonimusic.bandcamp.com/music
paeoni.records@gmail.com