Régen minden jobb lesz
- by Phonoda team
- in Blog
- posted január 13, 2023
2023-at írunk, új év indult, az ember ilyenkor vagy megfogad valamit amit sose tart be, vagy legalább értékeli önmagában az elmúlt éve(ke)t majd megpróbál a jövőbe tekinteni, esetleg célokat kitűzni. Mi is valami hasonlót próbálgattunk. Elmélázni, de a végeredmény tekintetében az ’elmelankóliázni’ szó stimmelne leginkább, ha hivatalosan létezne.
Ha madártávlatból tekintünk le, érintve az e-zenei szcéna minden szegmensét, akkor a legjobb jóindulattal is egy keserédes tragikomédia rajzolódik ki, amibe nagyon nehéz önmagunkat úgy pozícionálni, hogy az komfortos lehessen. Egy olyannyira szerte-ágazó, bonyolult és besűrűsödött rendszert kellene szavakkal átjárni, hogy nincs hozzá kvalitásunk, átláthatatlan az okok és okozatok sora, amik oda vezettek, hogy szerintünk 2022 az ’érdektelenség’ éve lett az e-zenei iparban. Borúra derűnek illene jönnie, de érdemesebb a realitás talaján maradni.
Fontos, hogy az előbbi – és a következendő sorokban – nem panaszkodunk, mi kifejezetten pozitívra értékeltük például az elmúlt évet. A kitűzött célokat elértük, sőt jobban is sikerült, mint hittük. A motivációnk sem enyhült, szeretjük, igazából egyre jobban szeretjük a Phonodát a teljes atmoszférájával, a körülvevő emberekkel, cakk-pakk. Ugyanakkor egyre nehezebb megtalálni az arany középutunkat a szakma, a szakmai elvárások és a külvilág között. Gondolunk itt a social média jelenlét jelentőségének feje tetejére állására, hogy mennyi minden vált fontosabbá a zenénél a szakmában és hogy azonos arányban az emberek ingerküszöbe is egyre elérhetetlenebb az élet szinte minden területén. Kicsit olyan kort élünk, mintha már mindent láttunk volna és nincs új a nap alatt. A legújabb AI technológiákkal kapcsolatban már most odáig jutottunk, hogy el sem csodálkozunk az általuk alkotott képek/filmek/szövegek minőségén, vállrándítva nyugtázzuk, hogy egy program szebben rajzol magától, mint mi. Valószínű 3 napig fog tartani az a csoda is, ha már zenét is tudnak majd írni AI szoftverek maguktól. (a borító képet a cikk írása közben alkotta a mesterséges intelligencia, illetve az alábbi képet is).
– Hogy mennyire etikátlan ez az hús-vér művészekkel szemben, abba nem tudunk úgy belemenni, hogy ne legyünk őszes halántékú kultúrpesszimistáknak bélyegezve, így inkább ne szólj szám…. –
Nem vidám, tényszerű felsorolás jön.
Egyre markánsabbak az elhatárolódások is – pl a „ki mennyire ’andörgrand’?” kérdésben is. Egy bulit egyre nehezebb szervezni, csillagászatiak a kiadások, kopik a közönség is, emiatt a ritka kivételekkel ellentétben a rendezvények java döcög. A következő generációk és igényeik is baromira másak már. Zenei megjelenés annyi van, hogy napi szinten is követhetetlen az egyre gyarapodó platformokon és ha zenét keresünk, akkor se eleje, se vége, bőség zavara van. Már nem igaz az, hogy minden csoda három napig tart, mert jó, ha egy napot kihúz 1-1 jó zene a social hírfolyamokban, már ha egyáltalán bekerülnek. A lemezek árai fordított arányosságban nőnek az értékelhetőségükkel, éled fel a piac, de a minőség a mennyiség rovására megy. A DJ-k megítélése egyre csak romlik, amin ráadásul csodálkozni se lehet, plusz az 1 négyzetméterre jutó lemezlovasok aránya is jelentős mértékben nő. A zenei élményért bulizni vágyó közönség pedig egyre idegenebbnek érzi magát a legtöbb partin, okkal. És végül legyünk őszinték, az e-zenéről szóló tartalomgyártás zömében üres clickbait. A tabu szót meg csak ijesztgetés céljából írjuk le: összetartás.
Csak mi látjuk ezt így? Bízunk benne. Lehet, hogy mégis jó folyamat ez és csak mi vagyunk maradiak? Minden estre nehéz az asszimilálódás ebbe, sőt a hasonulásra irányuló akarat is. Talán a 2023-as nagy stratégiánk az, hogy úgy illeszkedünk be a zenei tengerbe, hogy nem illeszkedünk be? Nyilván előre borítékolható a ’siker’. Ha számokban mérjük. De szerencsére nem.
Rongyosra kezd kopni a közhelyünk, de továbbra is azt mondjuk, hogy ha hiszünk valamiben, egy értékben, akkor úgy képviselhetjük a legjobban, ha kitartunk mellette és nyitott szemmel járva, de csak a küldetésünkre fókuszálunk. 2022-t is jónak éltük meg, mert a pozitívumait figyeltük, amik mellett a Phonoda az Phonoda maradhatott. Ennek függvényében attól tartunk, hogy nem a számokat hatványozó clickbait-ek képezik majd a 2023-as világváltó stratégiánkat. Inkább hagyatkozunk továbbra is a zenére meg a srácokra, akik ezeket a baromi jó cuccokat megírják, képviselik, játszák, élik és mindenkire, aki erre nyitott és szereti. Nyilván ezzel hátat fordítunk a like-világnak, meg a modern életszemléletnek…de nekünk jó ez így. Valami ilyesmi lesz a Phonoda 2023-ban is.
Ui.: az artist csoport chat-ünkben gyakran hangzik el köztünk az, hogy régen minden jobb volt. Grema ilyenkor a fejét fogja, hiszen dehogy volt jobb, más volt. Hát innen a cím. Schime pedig erre csak annyit mondana, hogy „Sziiii”! Niac bevállalná, hogy minden fentebb leírt dologról ő tehet. Zárószónak pedig power rangers-ként harsogna hangosan több szólamban annyi, hogy ZSÁÁÁ!