Strypee
- by Phonoda team
- in Blog
- posted szeptember 19, 2022
Kilencedik epizódhoz érkeztünk. Augusztusra terveztük, szeptember lett belőle, a nyár heve, na meg a kovid is meghúzta a dátumot. De ami késik nem múlik. Grema írt ránk, egy szép nyári délután, hogy van egy cimborája, nem hallgatnánk meg a zenéjét? A válaszunk az volt, hogy adjuk is ki. Nem véletlen, baromi jó anyag. Deep house, abból is olyan kis ízes darab, ami magán hordoz 1-2 fűszert. Hiába szeptember van, mégis nyári hangzást ad a kiadvány. Az ‘És akkor jött a nyár’ egy igazi napsütéses tóparti mocorgós lángossal a kézben, az ‘Amikor semmi vagyok’ pedig már az esti órák csillagnézős elmerengéséhez tökéletes egy pohár bor kíséretében. Na de maradjunk annyiban, hogy 4 évszakos zenei tartalom, hiszen a jó, az mindig jó. Mi pedig kezünket a szívünkre téve állítjuk, hogy márpedig ez jó!
Grema cimborája nem más volt, mint Strupka Péter, azaz Strypee. Állítólag a fiókja púposra van pakolva a ki nem adott jó zenékkel. Bízunk benne, hogy kiürül a fiók és szépen lassan érkeznek a dalok Petitől, mert tehetsége vitathatatlan és szükséges a nagy zenei palettába! Mi nagyon örülünk annak, hogy egy újabb kiemelkedő tehetség nálunk ‘debütál’!
Szokásunkhoz hűen Strypee-t is faggattuk múltról, jelenről, jövőről és hát leginkább saját magáról. Ismerjétek meg ti is!
– Hol/mikor/hogyan kezdődött ‘Strypee’?
Sziasztok! Minden úgy kezdődött, hogy viszonylag elég muzikális családba születtem. Édesapám zenész volt. Öcsém is, én is tanultunk hangszeren játszani. Apám kisérőautomatikás szintetizátoron zenélt és emlékszem, mikor új hangszer volt kilátásba, buzgón kísértem el őt mindig a hangszerboltokba, hogy ott kitekergessem az összes kiállított, szintit, groovebox-ot, dobgépet.
Lehet más srác jobban örült volna, ha mondjuk egy focimeccsre viszi az apja, nekem ez akkor maga volt a kánaán. A Strypee név úgy jött, hogy kb. 13 éves lehettem, lógtunk az egyik gyerekkori barátommal mikor egyszercsak így szólít, hogy „Sztrájpi” és ez úgy megmaradt, azóta is a legtöbben így hívnak. Akkoriban a rádiókban elég jó zenéket, mixeket pörgettek, ott volt pl. a Roxy Matic műsor, (Dj Junior, Bakis Jován, Dj Tommyboy… ), jobbnál jobb house mixével. Akkor az Est Fm a Trip-Hop, Breakbeat, DnB zenékkel és megannyi finomsággal. Rádió mellett fülelve vettem fel a mixeket. Igen nagy magnó kazetta gyűjteményre tettem szert, még a barátaimnak is én másolgattam őket. Aztán elkezdődött diszkóba járogatás, majd kicsit később jöttek a techno partik (Supersonic Technikum, Hyperspace), majd a goa partik, amiknek leginkább az atmoszférája szippantott be. Ekkor már tudtam, hogy nekem zenét kell írni. Teljesen megmérgezett az elektronikus zene. Így is tettem, amint megkaptam az első számítógépem. Eleinte a Sonic Foundry Acid nevű programmal szobrászkodtam, majd FL Studio-t használtam, aztán jött az Ableton. Aminél le is ragadtam.
– Mik a számodra legfontosabb mérföldkövek?
Középiskolás voltam mikor megismertem Gregus Marci Grema barátomat, előtte nem is igazán ismertem olyan embert aki akkora szenvedéllyel lett volna a műfaj iránt mint ő. Akkor már a Natural Selection csapatába játszott Simivel, Shizane-nel és Spirit-tel, amikor megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy én DJ akarok lenni, meg akartam mutatni az embereknek, hogy én milyen zenéket szeretek, mi vagyok én, és úgy voltam vele, hogy ez által tudom tesztelni majd saját zenéimet is. Hálás vagyok, hogy befogadtak a csapatba. Nagyon szép évek voltak.
Később megismertem Széphegyi Tomi (Niceberg) barátomat, akivel mai napig összecsiszolódott párost alkotunk és együtt tarkítjuk az Uncompromissing csapatát, akikkel leginkább helyben Dabason és környékén szervezünk rendezvényeket. Ami viszont igazán mérföldkő a megjelenésem a Phonodánál, mivel ez az első. És ezúttal szeretném megköszönni Gremának, hogy szánt rám egy kis időt a stúdiójában, ellátott némi okossággal és persze az ajánlást (szerk.: mi is!).
– Mit gondolsz magáról az általad képviselt zenéről, miért szereted?
Egy zenélés alkalmával mutattam Széphegyi Tomi barátomnak egy zenét amit mostanában csináltam és csak annyit mondott, hogy, „ez annyira te vagy”. Szeretem, ha nem máshoz hasonlítanak. A most megjelenő két track közül is úgy gondolom, hogy az „És akkor jött a nyár” című zenémen lehet úgy jobban érzékelni ami én vagyok. Szeretem előnyben részesíteni a vidámabb, groove-osabb, perkás vagy francia house-okat, de olykor a melankólikusabb, mélyebb, sötétebb vagy karcosabb darabokat. Mikor milyen hangulatom van.
– Mik a jövőbeli céljaid?
Szeretnék a jövőben sok jó muzsikát írni, talán majd egy másik alteregóm személyében is. Sok-sok pénzt elkölteni „vasakra”, jelenleg egy Korg Electribe ESX1-et, egy Roland TR8s-et és egy AKAI MPC one-t tekergetek.
És ami nagy vágyam, hogy majd egyszer kezembe foghassam megjelenésem, egy gyönyörű fekete korong formájában.
Úgy legyen, kívánjuk a legjobbakat és köszönjük a szép zenéket Strypee-nak!
Itt pedig egy kis ízelítő a PHND009-ből, ami szeptember 28-án érkezik: